Megváltozott az élet. Ma már nem emberekkel beszélgetünk, hanem leírjuk a gondolatainkat, aztán ha esetleg elolvassa valaki, kommentálja. Hová vezet ez?
Megint csak hálát tudok adni a családomért, az erőmért! Újfent sokat dolgoztam, örömmel, gyorsan, és bírtam erővel. Köszönöm!Aggódás is jut azért, bár nem az én életem, mégis szeretném, ha a leszármazottaimnak is (szerintem) megfelelő életük volna.
Sose telik munka nélkül, mégis öröm, mert jó dolog tiszta ruhákat tenni a szekrénybe, élvezni a "tisztaság illatát". Már csak az erőért, az örömért is hálát lehet adni, nem?