Hónapok óta nem tudtam belépni a blogba. Mint kiderült, pusztán azért, mert az emailcímet hiányosan írtam be.
No ennyit a hozzáértésről.
Van más, nem igazán öröm: don Basilio életreszóló társamul szegődött. Novemberben műtéttel eltávolítják a rondaságokat, aztán majd meglátjuk. Igazándiból már eleget éltem és dolgoztam, de csak akkor mehetek el, amikor hívnak. És ez nem tőlem függ. Nem félek, sőt várom az átlényegülést, földi életemből leginkább a zene fog hiányozni, no meg a síelés.
